Elküldve: 2008. Máj 27. Kedd, 7:36 Hozzászólás témája: Nehéz átverni!
Öszinteség – képmutatás
Az Istent nehéz átverni!
56-os vagyok. Velem együtt sok magyar menekült jött svédbe. Itt szétszéledtünk. Hallásból értesültem hogy néhány magyar vegyésznek adta ki magát. A laborba kerülve kezdtek kevergetni ott dolgokat de hamar kiderült hogy szélhámosok (képmutatók). A vállalat szabta meg a határt – nem tudtak eredményt felmutatni – és ezért kirúgták öket.
De vannak több példáim is és ekkor azt is szégyeltem hogy magyar vagyok.
Ha elmégy egy jósnöhöz, ö ugye a maga ura és a képmutatás a mestersége. És ha ügyes ebben akkor elhiszed amit mond és engem talán bolondnak tartasz mert én nem. Én az én tudásom alapján itélkezem.
Ebben az esetben az is egy probléma hogy nincsenek szakosok akiket meglehetne kérdezni és eldönteni adolgot.
Jézus ismerte a farizeusokat, tanaikat és a Mózes törvényét is. Az ismerete alapján tudott itélkezni.
Megpróbálták átverni öt is – biztos ismered a történteket - de nem sikerült.
Hol a határ az öszinteség és a képmutatás között? A határt mindég a tulajdonos szabja meg. De a vevönek is szügséges tudni megitélni a dolgot. Ha az Isten a tulajdonos és a szolgái képmutatók (mint pl a farizeusok) "kirúgja" öket. Az Istent még kevésbé lehet átverni. Egy Isten szolgája nem lehet egy öszinte képmutató.
De hogy minket sem verjenek át "a gyümölcséröl ismeritek meg a fát". A szakrendelés itt a biblia olvasása jelenthetné.
Elküldve: 2008. Máj 30. Péntek, 4:07 Hozzászólás témája: Szemtelen volt...
Szemtelen volt Krisztus?
Mert képmutatóknak nevezte a farizeusokat?
Sokan példát is vehetnének a farizeusoktól. Ök ugyanis nagyon azon igyekeztek hogy az élet és az eszme egy egységet jelentsen a valóságban. Markánsan kifejezve nem bort ittak és vizet prédikáltak. A képmutatás kifejezett ellenségei voltak. Nagy sértésnek vették tehát amikor Jézus képmutatással vádolta öket. A képmutatás ugyanis szerintük is nagy bünnek számított. - De hogyan érteni ezt?
Jézus ideje egy paradigmaváltás ideje volt. Megjósolt, jól megfogható, ellenörizhetö és megbízható történések mutatták ezt. A megváltót várták és megjelent elöttük. De a farizeusok ezt nem ismerték el söt....
Az új idö – egy paradigmaváltás - más gondolkodást is követelt. A régi vallásba elmerülni amikor az idö a messiás elfogadását követelte képmutatássá vált. Az Isten elfogadott szolgái a Krisztus követôi lettek. Tehát hiábavaló lett a régi vallásosságot úgy bemutatni és gyakorolni, mintha misem történt volna azaz mintha még mindég érvényes lenne a régi vallásgyakorlat. Tehát a farizeusok igyekezete mint mindég érvényes/legális Isten egyedüli szolgái, csak mint olyanok eljátszása volt lehetséges. Ezt nevezte Jézus pontosan – mint tényállást, nem gúnyosan - képmutatásnak.
Az eredeti szöveg szerint a képmutatás szinézkedést is jelent (hypokrites). Tehát azt játszották a farizeusok ami már nem volt valóság. Ugyanis akkor egy új vallási korszak kezdödött, az új szövetség idöszaka.
Elküldve: 2008. Június 4. Szerda, 10:29 Hozzászólás témája: Jézus - a populista?
"Egy bibliai történet.
A farizeusok Jézus elé visznek egy házasságtörő asszonyt, hogy itélje el.
Jézus mit mond? "Az vesse rá az első követ aki nem vétkes ebben a bűnben"
Mind elsomfordált.
Ez nem képmutatás?
Mai napig "farizeus" jelzővel bélyegzik meg a képmutató embert! " - egy olvasómtól
Jézus a populista?
Mai szemmel a mai világban talán liberál populistának neveznék ôt. Az elnézô véleménye miatt amikor azt mondta a házasságot szegô nônek hogy "én sem gyakorlok ítéletet feletted, menj és többet ne vétkezzél"- Jan 8:11.
De vissza az akkori körülményekhez. Olyan jelenségek mint populizmus vagy liberális akkoriban nem léteztek Israelben. Jézus forradalmár sem volt olyan értelemben hogy a Mózes törvénye ellen harcolt volna. Csak a farizeusok látták úgy, és mivel döntö/meghatározó szerepük volt akkoriban; úgy tünt számukra Jézus tanítása és tanítványok szerzése, mint egy új ellenzék.
Jézus szempontjából azonban a farizeusok voltak az ellenzékben vagyis lettek különösen azzá az uj szövetség megkötése (pünkösd) után.
Itt titkosított dokumentumok nincsenek a folyamat nyilvánosan történt. A nyilvánoság elött játszódtak le a "választási csetepaték". Ezért állították nyilvánosan próbára Jézust – nemis egyszer hanem ahányszor csak lehetett – mint most a házasságtörô asszony esete elé hogy itékezzen.
A farizeusok a törvény mondhatnánk eltúlzott/fanatikus hívei voltak mialatt Jézus nemis törvényel állt szemben hanem annak céját indította el megvalósítani.
"Én sem itéllek el..." Ján 8:11
"az Isten nem azért küldte a Fiát a világba hogy itélje el azt, hanem azért hogy mentse meg." - Ján 3:17
Mentse meg, de hogyan?
Jézussal egy uj korszak kezdôdött. Egy törvény csak ítéletet mondani tud. De a törvény távoli célja az hogy ne kelljen törvénykezni. Ilyen "reformot" persze egy politikai párt sem tud magára vállalni, de mégis belátjuk hogy az lenne a legjobb ha nem kellene törvénykezni és az emberek mégis betartanák azokat. Jézus szelleme még nem érett meg a politikában. A törvény betartói csak annak – Jézus szelleme szerint – csak képmutatói voltak és lehetnek.
Elküldve: 2008. Június 5. Csütörtök, 8:40 Hozzászólás témája: szabad az akarat?
Farizeus vagy?
Egy illúzióról amirôl talán nem tudtál.
Persze hogy nem vállalod, mert nem akarsz képmutatónak vallani magad. Pedig az vagy mert ha hiszed és vallod hogy van szabad akaratod.
Persze hogy van saját akaratod azt senki sem kétli nálad. Ha hiszel Istenben akkor azt is tudod hogy Ô teremtett téged úgy azaz a képére és hasonlatosságára. És talán már itt következik be a tévedés mert abból indulsz ki mint egy farizeus hogy Istennek is van szabad akarata. Tehát tôle örökölted.
Azt hogy van-e Istennek egyszerûen saját akarata azt csak el kell fogadni – a biblia sem tagadja sôt felhív minket arra hogy keressük az akaratát. Hogy Istennek volna szabad akarata és ehhez hasonlóvá teremtette az embert is erröl szó sincs a bibliában. Te tudsz róla?
A farizeus azonban ízesítette az akarat fogalmát azzal hogy hozzátette azt hogy "szabad" az akarata.
Itt kezdôdik azután az igazán komoly probléma. Mit is jelentsen ez és miért. Azért, és csak azért tehette ezt hogy – mást nem tudok kitalálni – illúziót keltsen arról hogy a farizeusok szabadok, mert van öröklött szabad akaratuk. - Neked is van ilyen illúziód?
De hát lehet-e szabad az akarat/létezhet-e valami ilyesmi? Erre felelni nem tudok csak magamba nézni és magamra vonatkoztatva itélni, ami azt jelenti hogy a feleletem, nem!
Az én akaratom – mert van ilyen - ugyanis nem mindég szabad. Nem használhatom szabadon – mert valami más is mozgatja. Amit látok, érzek, kívánok/kívánnak mások, kigondolok, stb, de van olyan is hogy csak úgy. Söt ha pontos akarok lenni akkor mondhatnám hogy azt csinálok amit nem akarok azaz megteszek olyat amit nem szeretnék, ami csak úgy kijön a számból/tollamból. És én ezt nem szeretném szabad akaratnak nevezni, mert igen pórul járok ilyenkor.
Ezt mondta Pál is aki farizeus is volt hogy "azt csinálom amit nem akarok és amit akarok azt pedig nem csinálom" mondja és mondhatnám én is. - Ha veled is így van akkor már nem vagy farizeus/képmutató, mert tudod hogy ismered magad.
Saját példákat is tudnék mondani erre de nagyon hosszú lenne a szöveg és számomra kínos is is. És ha így nézem a dolgot akkor végeredményben az akaratom nem szabadságban van hanem ellenkezôleg valamiféle igában szenved. A szabadságától részben megfosztott akaratom van inkább úgy érzem. Nem tudok dicsekedni azzal hogy szabad akaratot viselek
Elküldve: 2008. Június 12. Csütörtök, 9:05 Hozzászólás témája: Van szabad akarat?
"Szabad akarat"
"Olyat teszünk amit nem akarunk..."
"Vajjon szabad akaratunk van-e amikor olyat teszünk, amit tudjuk hogy rossz, a következménye is az lesz, de mégis megtesszük, mert nincs erô, ami megállítana." - egy olvasómtól
A "szabad akarat" egy illúzió, mert arra enged következtetni hogy az akaratod szabad. Mintha akarat egy önálló élôlény lenne a testünkben amit a teremtés által kaptunk Istentôl. - Itt a nyelv kifejezése – az hogy gyakran szerepel a közbeszédben - csal meg minket. Persze itt jó lenne tudni a kifejezés eredetét.
A farizeusok pl ezt, - hogy van "szabad akarat" - mint következtetést vonták le abból ami írva van, hogy: "Az Isten az Ô képére és hasonlatosságára teremtette az embert." - Itt persze ilyenrôl hogy szabad akarat, szó sincs csak beleolvasták a véleményüket a következtetésbe.
Persze ekkor errôl az jut az eszünkbe hogy akkor az Istennek is lenne "szabad akarata." De ha a "szabad akarat" csak egy illúzió akkor Istennek sem lehet ilyesmije.
Keresek magyarázatott azoknál akik ezt vallják de eddig nem találtam. Valószínűleg csak egy kitaláció az egész. Azt tudjuk azonban hogy a farizeusok tanításaiban ez az illúzió egy nagyon fontos elfogadott "tény". Másutt is igen elterjedt vélemény.
Közelítsük meg tehát a kifejezést. Hallhatjuk azt mondani hogy: a szabad akaratomból tettem..." Ez így rendben is van mert kihangsúlyozza azt hogy kényszer nélkül született meg a döntés. De közelebbrôl nézve én voltam az aki határoztam és az akaratom által vittem véghez. Az akaratomat mint eszközt használva. Illúzió azt gondolni hogy az akaratom önállóan mûködött volna. Az akaratomat szügséges volt alátámasztani.
Az Istennek sincs szabad akarata. A biblia csak Isten akaratáról tanuskodik. Hasonlóan van az embernek is saját akarat. A "szabad akarat" egy illúzió, tehát nem létezhet a valóságban. Az a tény hogy bizonyos dolgokat szabadon választhatunk vezetett az illúzióhoz.
Visszatérve az olvasóm gondolataihoz. "Olyat teszünk amit nem akarunk..." Ilyenkor sem a szabad akarat teszi azt. A saját akaraton kívül történik a dolog. A biblia azt mondja hogy a bûn(betegség) teszi azt. Lefordítva közönséges nyelvre: történt valami és a konpjutered rosszul számol. Ez nem a programozó hibája hanem mert valami pl virus került a számítógépbe vagy hibás lett.
Elküldve: 2008. Június 15. Vasárnap, 6:08 Hozzászólás témája: Munkaismeret
Kínos! - A munkaismeret miért nem tantárgy az iskolában - dolgozni azt nem kell megtanulni?
Melyik okos találta ki hogy a munkát nem kell megtanulni? Ez a képesség magától jön? Hogyan tudják meg mit szeretnének csinálni a jövôben ha semmiféle munkát sem szabad megpróbálni?
A kor szelleme hogy mindent megtesz hogy a fizikai munkára ne szoktassa rá a fiatalokat. Elôször is a törvény tiltja megtanítani dolgozni a gyerekeket, mintha a munka, különösen a mindenfajta fizikai munka káros lenne a számukra. TV-t nézni bezzeg az nem káros(?) – mert fogyasztónak lenni kitüntetés - s mert azalatt legalább nem rendetlenkednek. A gyerek legyen gyerek és menjen játszani. - Így kell igazán szeretni a gyerekeket!
A munka elleni iszonyat annyira beidegzôdött hogy hatalmas ellenállásba ütközne pl ha a munkaismeretét mint tantárgy bevezetésre kerülne az iskolába. Még meg sem merik próbálni. Majd megtanulnak dolgozni a jövôben. Rájuk hagyjuk! Hiba lenne/nemszabadna befolyásolni ôket. - Melyik okos találta ki hogy dolgozni nem kell megtanulni sôt a munka talán hasznos is lehetne. De idáig nem jut el az ész.
Persze hogy túlzok – nagyon is. Hiszen én is szerettem játszadozni kiskoromban mint minden gyerek. De ezt is kicsit túlzottam fogalmazom mert legalábbis én úgy emlékszem hogy szerettem volna kicsit dolgozni is – irigyeltem is azokat akik... - de nem engedték meg mindég amit szerettem volna. Persze egy nekem megfelelô munkát, pl egyszer festést akartam vállalni – de azt sajnos egy öregebb fickó kapta meg elöttem. Nagyon sajnáltam.
A munka ellenségei – az én jótakaróim - persze itt azonnal azzal érvelnek hogy rossz lett volna a fejlôdésem tekintetében. A szülôket is megfélelmítve lebecsülik, nehogy alkalmatlan munkát adjanak a gyerekeknek. Az én szüleim füle azonban ilyesmit akkoriban szerencsére nem hallott.
Jómagam már kiskoromban libapásztor voltam és ez nem vált a káromra – persze akkor én ezt még nem fogtam fel. Mint gyermek jobban bírtam szaladgálni a libák után mint a felnôttek – s ezzel tulajdonképpen nemvolt baj - de itt ekkor a felelôséget kellet gyakorolnom. Mert úgye a libák szeretik a parasztok zamatos terméseit meg démázsolni és hamar rászoknak a kiadós helyekre ahol hamar jóllakhatnak mert fínyások és lusták. Ha nem tartottam eléggé a szemeim előtt a libáimat, ôk is hamar észrevették azt, és biztos hogy hamar a tilosba tartottak. Megtanultam, hogy engem is figyelnek a ravaszok hogy ne tudjak sokat játszani. Ha mégis eljátszottam magam mint minden gyerek, mindent elfelejt a játékban, akkor bizony jött néha a megdorgálás. - "Kinek a libája ez?"... Sokszor pedig keresnem kellett a rendetleneket mert hamar eltüntek a szemeim elôl, de hová? Néha mintha bújósdit játszottak volna velem mert könnyen találtak búvóhelyeket. A rókától azonban jobban féltem ilyenkor mint a nagyapámtól aki csôsz volt a határban. Mert hová lesz majd a jutalom ha eltünik egy liba. A matematika már akkor hamar az agyamba került, mert bizpny tudni kellet számolni.
Sokat tudnék mesélni errôl, és merem állítani hogy ez a munka megalapozta az iskolai szorgalmamat a jövôben – megtanultam odafigyelni a tanító bácsira.
Persze ezzel is eltúloztam a dolgot – mint a Ludas Matyi – és ne vedd komolyan amit írtam!
Elküldve: 2008. Június 16. Hétfő, 10:37 Hozzászólás témája: A "szabad akarat" fogalmáról
Mit jelent a "szabad akarat" fogalma?
Elképzelem hogy úgy kezdôdött az egész hogy amikor az ember észrevette hogy bizonyos mértékben szabadon tud választani pl hogy mit egyen, hová menjen stb stb. Ez a jelenség/tulajdonság hozzájárulhatott az ember szabadságérzetéhez amely késôbb a szabad akarat illúziójához vezethetett . Elôször talán csak a "szabad akarat" mint ennek a emberi saját akarat tulajdonságának a neve lett elfogadva és innen végül mint emberi tulajdonság/mint illúzió elfogadása kerülhetett a napirendere. Hogy ez hogyan történt, ennek menete, az nem ismeretes a számomra de a farizeusoknál már megjelent ez az utóbbi jelentése. Ahol a "szabad akarat" eszme/felfogás a tanaiknak az alap pilérévé vált.
Az akarat a tevékenykedéssel függ össze és ha bizonyos mértékben szabadon tevékenykedhetünk azt az akaratunknak tulajdonítjuk. Ez azért van mert az akarat a tevékenykedéssel van egy szoros kapcsolatban – egyenes arányban. Persze ennek az ellenkezôje az igaz. A szabadságunktól függ hogy mit akarhatunk.
A szabadság érzése tehát nem az akaratból ered; mert az akarat csak egy szellemi szerszám amely a tevékenysége által – a nyelvünk tulajdonságai alapján - minôsít bennünket.
Amit akarunk – mert sok mindent szabadon tehetünk - azt tesszük és akkor válik nyilvánvalóvá hogy kik vagyunk. Ezért kerül az akarat mint eszköz a megfigyelésünk célpontjába.
Az akaratomat a tudásom/ismeretem, vágyaim a szívem stb vezérli. Mielött megszületik az akaratom vagy egyidejüleg jön a lelkiismeretem amely jóváhagyja vagy sem. A pecsét amellyel ellátja az lehet "jó" vagy "rossz" azaz nevezzük jó vagy rossz akaratnak. Maga az akarat értékektôl mentes azaz semleges (de lehet erôs vagy gyenge) mert ugye az akarat csak egy szerszám amit lehet jóra vagy rossza használni. A "szabad" jelzôvel ellátva azt jelenti hogy kényszer nélkül volt a csedelekvés és az alanyra irányul. Amikor dolgozni kell mert pl van családod akkor lehet hogy a szeretett vezérli az akaratodat(téged) vagy pl a kötelességtudat. Ha félsz akkor a félelem az stb. Az akarat nem tud félni.
Az akaratnak nincs önálló akarata (ilyenkor lehetne szabadsága) De ha az akaratnak szabadsága volna akkor már nem is volna akarat. Mert a szabadság a lényekhez kapcsolódik és ilyen érzések csak egy emberben/Istenben vagy hasonló lényekben keletkezhetnek. Egy szabad ember létezhet ugyanis de egy szabad akarat nem. Mert ha pl a börtönben ül akkor hogyan lehet szabad az akarata.
ebbôl úgy lehet kibújni, hogy szétválasszuk a dolgokat pl
1. az úgynevezett akarat szabadsága (így szabad=fantázia) és
2. a cselekvés szabadsága (nem szabad), mert ekkor hiába akarom ha nem lehet.
Ez különben igaz is lehet de ez hogyan támasztja alá az akarat szabadságát a valóságban?
Szabad hiszen akarhatom! Igen a képzeletben. Virtuálisan. Önbecsapásnak megfelel.
Furcsa szabadság lenne ez. Ilyenképpen a pokolban is lehet szabad akarat de mit érek vele. Ezért van az hogy az ilyen elképzelések a "szabad akarat"ról mégis csak illúzió. Mert hogyan lehet szabad az akarat ha cselekedni nem tud. Ha tudna is cselekedni valamit de van sok minden amit nem tudna. Amit cselekedni tud az mindég relatív.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
!
