Szponzorált linkek


  Navigáció
 Nyitó oldal
 Belépés

 Híreink
 Hírek
 Rovatok
 Információk
 Keresés
 Toplisták
 Bannercsere
  Élet és munka az Egyesült Királyságban
 Belépés az Egyesült Királyságba
 Munkavállalói Nyilvántartási Rendszer
 Munkavállalóknak
 Munkáltatóknak
 Tömegközlekedés
 Nyelvtanulás
 Au Pair
 Londoni Magyar Kereszténység
 Valutaváltó
 Linkek, Letöltések
 Linkek
 Magyarok a nagyvilágban
 Emigráció
 Repülőjegy
 Művelődés
 Társkereső
 Hírcsatornák
 Film, Zene
 Nyaralás
 Képeslapküldés
 Rádió
 Általános információk
 Linkgyűjtemények
 Kapcsolat
 Kapcsolat
 Ajánlj minket!
 Szórakozás
· Online rádióadók
 Munkalehetőségek
· Londoni munka
 Magyar Cégek
· Angliai Magyar Szaknévsor

  Friss híreink
· Pénz küldése a legolcsóbban Anglia és Magyarország között
· Magyar művész Londonban – avagy ki is Tubel Blanka?
· A Tóth lányok nagy sikert arattak
· Magyaroklondonban buli Tóth Verával és Gabival
· Nyelviskola Londonban
· Húsvéti Buli Londonban Pély Barnával
· Rómeó Vérzik Koncert
· Januárban ingyen lakom Londonban
· Fantasztikus nyeremény akció
· Canterbury

[ További cikkek ]

  Szótár





Keresett szó:



Kis-/nagybetu nem számít
Ékezet nem számít
Táblázat készítése


  Valutaváltó



=



  Régebbi hírek
2008-06-10
· Angol kertművészet
· Woburn Abbey
2008-06-08
· Croydon
2007-09-12
· Mit és mennyit Angliába?
· Újra emelkedik az Angol (Brit) minimálbér
2007-09-10
· Kirúgták a Magyarokat
2007-09-06
· Magyar munkaerőt keresnek!
2007-08-16
· Bulldog Bash 2007
2007-07-08
· A Londoni 7/7 második évfordulója
2007-07-02
· Lakat alatt a gyanúsítottak
2007-06-29
· Beázik a Buckingham Palota
2007-06-28
· Tony Blair megy - Gordon Brown jön
2007-06-26
· Iron Maiden - A sztori
2007-06-24
· Tour De London
· Dohányzási tilalom London munkahelyein
2007-06-16
· A Download fesztivál történe
2007-06-14
· Download fesztivál 2007
2007-02-21
· Angliai építőipari vállalkozók figyelem!
2007-01-05
· Kinevezték a Tower első női őrét
2007-01-04
· A világ legdrágább vasúti jegye
2006-12-05
· Pataky buli Londonban
2006-11-17
· London a Legnépszerűbb
2006-10-24
· Londoni buszos körutazás
2006-10-21
· Magyarok Londonban
2006-10-16
· British Council Hungary
2006-10-12
· Repülőgép csapódott egy New York-i épületbe
2006-10-11
· A Google 1.65 Billió Dollárt fizet a YouTube-ért
2006-10-02
· £5.35 az új Angol Minimálbér
2006-10-01
· Az Al-Quaeda új videója
2006-09-17
· Új kezelési módot fedeztek fel az AIDS-re

Korábbi cikkek



 Olcsó pénzátutalás Angliából Magyarországra
Magyarok Londonban
Dátum: 2006. október 21. szombat, 13:42 Szerző: fuligjimmy

Magyarország 1956-2006

Magyarok Londonban

2006 Októberében van az 50-ik évfordulója a magyarországi felkelés leverésének, ami miatt több mint 12000 Magyar menekült Londonba a kommunista elnyomás elől. >>>



Magyarok Londonban

 

2006 Októberében van az 50-ik évfordulója a magyarországi felkelés leverésének, ami miatt több mint 12000 Magyar menekült Londonba a kommunista elnyomás elől.

Mióta 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unió tagjaihoz, Londoni Magyarok addig egyre csökkenő száma is újra növekedésnek indult. Azóta a Magyarok nem csak, mint au pair-ek, és felszolgálóipari munkások jönnek Nagybritanniába, hanem mint orvosok, vagy akár mint hatalmas pénzügyi intézmények dolgozói. A város vonzóereje leginkább abban rejlik, hogy az angol nyelv, a világ "lingua franca"-ja (nemzetközileg elismert, mint üzleti nyelv), itt tanulható, vagy tökéletesíthető. Ugyanakkor az itt élő magyarok London zsibongó kultúrális életét is nagyon élvezik.


Korai történelem

Ez a vonzás nagyon régen kezdődött. Az első névszerint ismert magyar, aki Oxfordban diplomázott, egy bizonyos Nicolaus de Ungeria nevű diák volt, aki valószinűleg Londonban is töltött egy kis időt. Később diákok hadai jöttek Angol és Skót egyetemekre tanulmányaikat végezni, de az első, aki véglegesen letelepedett Londonban, az Bánffyhunyadi János (1576-1646) volt 1608-ban. Belekóstolt az alkímiába, és kémia tanár lett a Gresham College-ben, amely egyébként még most is létezik. Egy angol nőt vett feleségül, volt egy házuk Londonban, melyben átutazóban lévő honfitársait gyakran vendégül látta.

Oxfordban eltöltött rövid idő után 1659-ben Jászberényi Pál is Londonban telepedett le, és nyilvános iskolát nyitott nemesemberek gyermekei számára. Innovatív technikákat alkalmazva latint tanított nekik. Annak idején a magyar latin tanárok rendkívül keresettek voltak.

Az egyik legsikeresebb tudósember akinek szintén London lett az otthona viszont Mezőlaki János volt. Latint és filozófiát tanított. 1693-ban egy elmegyógyászaton páciensként halt meg.

Bogdáni Jákób (c.1660-1724) huszonnyolc éves korában Amszterdamból költözött Londonba 1688 tavaszán. Hat éven belül azon művészek egyikévé lett, akik a Királynő Hampton Court-i palotáját dekorálták, és hamarosan az ország nagyjainak és hírességeinek egész csoportja alkotta megrendelőinek nagy részét. Sikereinek híre és fennmaradt munkái alapján Bogdáninak nagyon elfoglalt volt londoni élete. Volt egy ingatlana Finchley-ben, és egy háza a Great Queen Street-en. Végül öregségben halt meg 1724-ben. Mesteri festője volt a madaraknak és a virágoknak.

 

Szabadság

A tizenkilencedik század elején a Magyar köznemesek Angliában tanúi voltak az angolok egyedülálló ötletei megvalósításának - az alkotmányosság és a szabadság. A Magyar reform időszak bajnoka Gróf Széchenyi István négy alkalommal is hosszabb ideig tartózkodott Angliában, és ezt írta a naplójába:

"Véleményem szerint három dolog van, amivel kapcsolatban feltétlenül tanulnunk kell az Angoloktól - Az alkotmány, a gépek, és a lótenyésztés."

Azért mást is tanult ittléte során. Angliai látogatásai alkalmával Gróf Széchenyi jól megfigyelte Hammersmith Bridge-t, és meghívta annak tervezőjét, William Tierney Clark-ot, hogy tervezzen egy hasonlóan felfüggesztett hidat, amely a Duna felett Pestet és Budát kötné össze. 1849-re elkészült a híd, melynek a Lánchíd nevet adták. Nem igazán hasonlít a Hammersmith Bridge-re, viszont Clark egy másik Temzét átszelő hídjának, a Marlow-i hídnak egy sokkal nagyobb változata.

Mire a Lánchíd felavatásra került, az Ausztriai uralom elleni forradalom is kitört Kossuth Lajos vezetésével. Ezt a szabadságharc követte. A háború ideje alatt Kossuth egy nagyon fontos üzenetet küldött Londonba, és futárként doktor Róth Mátyást választotta. Néhány nehézség árán Róth végül elérte Nagybritanniát, de mire ideért, a háborút elveszítettük. Így élete hátralevő részét Londonban élte le. Egy hasonszenvi klinikát létesített, amit fitness centerrel kombinált. Ez a vállalkozása meglehetősen gyümölcsöző volt. Hátgerinc problémás betegeket kezelt speciális gyakorlatok és vízmasszázs segítségével.

Kossuth független Magyarországa nem jött össze. A szabadságharc leverésével rengeteg Magyar hazafi emigrált, sokan közüllük Londonba. Maga Kossuth is elhagyta Magyarországot. Magányosan menekülve Törökországba ment, de ott nem találták őt igazán kívánatos személynek. Így 1851 Októberében egy amerikai hadihajón Southhamptonba érkezett, ahol London főpolgármestere által hivatalos fogadtatásban volt része.

Kossuth egy nagygyűlést szervezett Islington közelében, a Koppenhágai Mezőkön (Copenhagen Fields), ahol mintegy 12000 főt számláló, javában munkásemberekből álló tömeg gyűlt össze. Kossuth erőteljes szónok hírében állt.

A Guildhall-i gyűlés alkalmával London városi tanácsának kíséretében vette útját a Guildhall felé, és a menetet az út két oldalát betöltő több ezer rajongó ember üdvözölte harsányan. London mintegy hét éven át szolgált Kossuth bázisául, s ezután a nagy hazafi Olaszországban telepedett le. A 36 Chepstow Villas, Notting Hill Gate-i cím alatt egy kék színű emléktábla jelzi a házat, ahol Kossuth Lajos családjával élt, és egy utcát is elneveztek róla Greenwich-ben.

Kossuth hadseregének néhány tisztje is Londonba emigrált, akik szintén Notting Hill Gate-ben telepedtek le, hogy közel lehessenek egymáshoz és vezérükhöz egyaránt. Néhányukat haláluk után a Kensal Rise-i temetőben helyeztek örök nyugalomra. Ezek közé tartozott Kmety György Tábornok (1813-1865), akinek a sírján egy három méteres obeliszk emelkedik, és ahol minden év Március 15-én, Magyarország Nemzeti Ünnepén megemlékező ceremóniát tartanak.

 

A Parlament épülete (The Houses of Parliament)

Szerelmey Miklós Ezredes (1803-1875), egy katonai mérnök volt az a személy, aki feltalálta a "Zopissa Lemez"-t, egy speciális bevonó réteget, nemsokkal Londoni letelepedése után. Ez a folyékony anyag beleszívódik a kőbe, de mindemellett "lélegezni" is engedi azt. A Zopissa felhasználásának segítségével Szerelmey cége mentette meg a londoni parlament épületét az idő pusztító erejétől. Nem is olyan rég volt, amikor még London szerte láthatók voltak Szerelmey tégla és kőtisztító cégének épületekre függesztett hatalmas cégtáblái, ugyanis a cége jóval túlélte alapítóját. Azóta a Szerelmey céget más nagy cégekkel vonták össze, így a név megváltozott.

Orczy Félix Báró (1831-1893) feleségével és lányával 1870-ben érkezett Londonba, letelepedés céljából. Haragosan hagyta el Magyarországot. A gyakorlott zenész, és Liszt Ferenc jó barátja a Budapesti Nemzeti Színház operatársulatának vezetője volt, de kollégái nem szerették, s így viszonylag rövid időn belül elbocsájtották. Londonba jött, hogy új karriert építsen.

A Báró új operája, az Il Rinnegetto London második operaházában, a Her Majesty-ben került bemutatásra saját maga vezénylésében. A Magyar történet fogadtatása meglehetősen langyos volt, de Orczy Félix még így is elég pénzt keresett vele ahhoz, hogy Emmát, a lányát művészeti iskolába küldhesse. Emma ott ismerte meg jövendőbeli férjét, Montague Barlow-t. A házaspár közösen illusztrált könyvek írásával foglalkozott.

1902-ben Orczy Bárónő írt egy novellát, a The Scarlet Pimpernel-t, melynek kéziratát 12 kiadónak küldte el, melyek egytől egyig elutasították a kiadását. Ezekután a bárónő színdarabot készített novellájából, ennek viszont fenomenális sikere lett. A Pimpernel mindíg említésre kerül, ha a Londoni Magyarok kultúrális szerepe a téma. Sőt mi több, az első rendező, aki a könyvet filmvászonra vitte, a szintén magyar származású Sir Alexander Korda (1893-1956) volt. Korda a novella Bíró Lajos (1880-1947) által átdolgozott változatát használta, és Scarlet Pimpernel szerepét Leslie Howard kapta, aki mellesleg magyar származású emigráns szülők gyermeke, akiknek eredeti családneve Steiner volt.

 

A magyaroknak állított Kék Emléktáblák, hivatalosan, és másképp

Nehéz lenne megállapítani, hogy pontosan hány Brit-Magyarral kapcsolatba hozható épület van megjelölve Kék Emléktáblával Londonban. Hivatalosan négy tábla van regisztrálva (Kossuth Lajos, Sir Alexander Korda, Bartók Béla, és a Nobel díjas Dennis Gábor nevéhez fűződően).

Ezeken kívül van még egy, amelyet viccből tettek fel. George Mikes (1912-1987) író nem sajnálta a pénzt, amikor egy kék kerámia táblát rendelt, és felszereltette az ő Fulham-i háza falára a következő felirattal:"Itt lakik George Mikes". Ezt a táblát azonban Mikes halála után eltávolították.

Aztán van még egy kék emléktábla a Welbeck Mansions épületén, a 35 Welbeck Street alatti címen, de ez csak félig számít. Vicky, másnéven Weisz Viktor, a népszerű rajzoló, aki különböző londoni lapok számára politikai rajzokat készít, mindig is azt vallotta, hogy ő magyar származású, de az igazság az, hogy szülei Berlinbe való emigrációja után született. Akik Október folyamán ellátogatnak a Rajz múzeumba (Cartoon Museum), azok láthatják Vicky néhány ott kiállított rajzát is.

A Fitzjohn's Avenue egyik épületén elhelyezett Kék Emléktábla Philip de László (1869-1937) házának és egyben műtermének falán díszeleg. Eredetinek látszik, de még sincs hivatalosan regisztrálva. Talán tisztelői magánúton helyezték el a táblát. Philip Alexius László de Lombos egy virtuóz portré-festő volt. Münchenben találkozott egy angol lánnyal, mindketten művészetet tanultak, és szerelembe estek egymással. A lány a Guinness család egyik tagja volt, és szülei ellenezték a kapcsolatot, úgy gondolván, hogy a festő csak a pénzért akarja őt elvenni. De László nagyon elhatározott volt, és a legmagasabb helyekről szerezve megrendeléseket bizonyította a családnak, hogy mint művész, mennyit is ér ő valójában. Egyéb világvezető személyiségek mellett például Ferenc József Császárról, és XIII. Leo Pápáról is készített portrékat. Így lassan  tehetős, és egyben elismert művésszé vált. Az esküvő megtörtént, és 1907-ben a Magyar művész letelepedett Londonban. Még ugyanabban az évben megfestette VII. Edward Király portréját.


Magyar zenészek...

London mindig is a művészet egyik fontos központja volt. A híres hegedűs, Jelly d'Arányi (1893-1966) 14 éves korában kezdett Angliában koncertezni, és 1923-ban telepedett le Londonban. Ralph Vaughan-Williams az ő Concerto Academico-ját neki dedikálta, és Bartók Béla két szonátát is komponált d'Arányinak és szintén hegedűs hugának, Adila Fachiri-nek (1886-1962). A két nővér rengeteg segélykoncertet adott a II. Világháború alatt Dame Myra Hess-el társulva, és ezért 1946-ban CBE-vel (Lovagrend) is díjazták mindkettőjüket.

Jelly volt az, aki Bartókot meghívta Londonba, ahol aztán az ő modern zenéjét nagyon megszerették. 1997 óta Bartók tiszteletére is áll egy Kék Emléktábla a 7 Sidney Place cím alatt, amin a következő felirat olvasható: "Itt tartózkodott Bartók Béla (1881-1945) Magyar zeneszerző amíg Londonban vendégszerepelt".

Kétszáz méterre ettől az elegáns háztól emelkedik Bartók Béla szobra, a South Kensington metróállomás közelében. Az alapzatot fémvirágok koszorúja veszi körül, és Bartók szinte ebből kinőve magaslik az utca emberei fölé. A szobrot Varga Imre készítette, és 2004 Októberében leplezték le.


...és tudósok


A Nobel-díjas Dennis Gábor CBE, FRS (1900-1979) volt házát is egy Kék Emléktábla díszíti, aki karrierjét Magyarországon fizikusként kezdte, de zsidóként a Hitleri politikától megfélemlítve 1934-ben Angliába költözött. 1958 után az Imperial College-ben az elektrofizika professzoraként dolgozott, és többek köyt feltalálta a holográfiát. Ezért a találmányáért 1971-ben a Nobel-díjjal tüntették ki.

Dennis Gábor professzornak nagyon jó barátja volt egy másik világhírű fizikus is, Szilárd Leó (1898-1964), aki ugyancsak Hitler miatt szökött el Európából. Egy darabig ő is Londonban élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le.

1933 Szeptemberében a Southampton Row Russel Square-be való torkolásánál újságot olvasva várta a rendőrlámpa zöldre váltását, amikor egy cikk felkeltette a figyelmét. A cikk Ernest Rutherford atomhasadás problémájáról elmondott beszédét tartalmazta. Szilárd Leót elgondolgodtatta ez a téma. Ahogy a zöld lámpa kivillant, Leónak is bepattant egy ötlet az agyába. Neutronok erőteljes becsapódása az atommagba. Ez egy láncreakciót indítana el, csakúgy, mint amikor a rendőrlámpák a színüket váltják, és hatalmas energia szabadulna fel. Így aztán végülis Szilárd ötlete vezetett az első atombomba megépítéséhez.


...és művészek

Más Magyarok is véstek maradandó jelet London történelmébe. Csakúgy, mint Szilárd Leó, Moholy Nagy László (1895-1946) is eltöltött egy kis időt Londonban, mielőtt Amerikába indult volna. Amikor 1935-36-ban a Simpson férfidivat áruház épült a Piccadilly-n (ma Waterstone könyvpalota), Moholyt bízták meg az áruház reklámfeliratainak tipografikus design-a elkészítésével. Az ő Bauhaus stílusú betűjei olyan népszerűek voltak, hogy ma védettek, és a Warerstone meghagyta őket érintetlenül. A művész a London Transport-nak is dolgozott, mint designer.

Ha ellátogatnak a Tate Galériába, talán lesz kedvük lemenni a pince kávézóba. A lefele vezető lépcsők mellett egy nagy színezett üveget láthatnak, melynek a címe "Az angyal megáldja a mosónőt". Ez a művészeti alkotás Bossányi Ervin (1891-1975) műve, aki 1934-ben telepedett le Londonban, és aki az Uxbridge metróállomás ablakait is készítette.


Magyarok Hampstead-ben

Az Észak-Londoni Hampstead-ben sok bevándorló magyar telepedett le, és a Heath Street-en található a város egyetlen magyar cukrászdája.

Hampstead Heath határánál áll egy modern épület, az 1-3 Willow Road cím alatt, ami egy művészeti múzeum, és ahol magángyűjtők művészeti kollekcióit állítják ki. Ez az épület valaha Goldfinger Ernő (1902-1987) építész otthona volt, aki 1934-ben jött Londonba. Szomszédjának, a híres thriller írónak Ian Flemming-nek nem tetszett Goldfinger stílusa, amiben a házát építette. Szerinte túl egyszerűen szögletes volt, és megpróbálta leállíttatni az építkezést. Ez nem sikerült neki, és ezért bosszúból az egyik könyvének negatív főszereplőjét az építészről nevezte el. Goldfinger Ernő volt a tervezője a Fleming House-nak is, amely az Egészségügyi Minisztérium épülete, és az Elephant and Castle-n helyezkedik el. Továbbá itt van még a Trellick Tower, melyet 1972-ben tervezett. A torony design-a mélyen ellentétes érzéseket váltott ki, de ma már bejegyzett történelmi emléknek bizonyul.

Talán a legbrilliánsabb karrierje a Brit-Magyarság közül Balogh Tamásnak (1905-1985) volt. Őfelsége Kormányában az Energia-gazdálkodási tárca államminisztere volt. Nem sokkal 1931-ben való Nagybritanniába érkezése után a University College Lektora lett. Később, az Oxfordi Balliol College-ben tanított, de miniszteri kinevezése után visszatért Londonba, és Hampstead-ben telepedett le. 1968-ban főnemesi címet adományoztak neki, és e jogával élve a "Lord Balogh of Hampstead" titulust vette fel.

A Magyarok a különböző anyaországi politikai tragédiák helyzetétől függően, hullámokban jöttek Nagy-Britanniába. Az anti-zsidó törvények bevezetéséből kifolyólag számos híresség emigrált, köztük nagyszerű közgazdászok (hárman közüllük nemesi rangot kaptak: Lord Balogh, Lord Káldor, és Lord Bauer), zenészek, mint Seiber Mátyás, vagy Kentner Lajos, művészek, mint Moholy Nagy, vagy éppen Péri Péter (1899-1967), akinek csodáletos szobrászati alkotásai számos londoni iskolaépületet díszítenek. János Wilde (1891-1970) művészettörténész Dulwich-ban telepedett le, és ő volt a Courtauld intézet alapítója.


...film-gyártók

Magyar filmgyártók is telepedtek le Londonban, mint például a Korda testvérek és Emeric Pressburger (1902-1988). Elismerten hatalmas befolyásuk volt a Brit filmvilágra a 30-as, 40-es, és 50-es években.

Vas Róbert rendezésében film is készült az 1956-os felkelés leverése után Londonba érkező Magyar menekültek tapasztalatairól, melynek címe "Refuge England".

Bartók Béla szobrától néhány-száz méterre, az Exhibition Road-on található egy emléktábla azoknak az emlékére, akik az 1956-os felkelésben vesztették életüket.


Étel

1945-ben Magyarország a Szovjetunió hatalma alá került. A kommunista kormány minden egyes magánkézben levő céget, beleértve az éttermeket is, államosított. Budapest legpatinásabb kávéházának tulajdonosa Ronay Egon (1915-) 1946-ban jött Londonba, és itt receptjeivel szerzett hírnevet magának.

 

Az 1956-os Magyar Felkelés leverése mintegy 12000 Magyart hozott Nagy-Britanniába. A legtöbben Londonban, vagy annak környékén telepedtek le, és beolvadtak a Brit közösségbe.

 

Az 1956-os felkelés leverése egy keserű pont volt a magyar történelemben. Ha nem történt volna, ki tudja hol tartanánk most... feszegetik sokan a témát, de szerintem nincs értelme a múlton rágódni. Viszont elfelejtenünk sem szabad, hisz őseink erőfeszítései és áldozatai kétségkívül a legmagasabb tiszteletet érdemlik, mert azért harcoltak, ami minden ember vágya, és minden ember joga - A SZABADSÁG!


Írta: Fülig Jimmy



 
  Belépés
Felhasználónév

Jelszó


Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

  Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Hungary History
· Publikálta: fuligjimmy


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Hungary History:
Magyarok Londonban


  Cikk értékelése
Átlagolt érték: 4.66
Szavazat: 6


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!


Kapcsolódó rovatok

Hungary History

Ehez a cikkhez nem lehet megjegyzést küldeni