Szponzorált linkek


  Navigáció
 Nyitó oldal
 Belépés

 Híreink
 Hírek
 Rovatok
 Információk
 Keresés
 Toplisták
 Bannercsere
  Élet és munka az Egyesült Királyságban
 Belépés az Egyesült Királyságba
 Munkavállalói Nyilvántartási Rendszer
 Munkavállalóknak
 Munkáltatóknak
 Tömegközlekedés
 Nyelvtanulás
 Au Pair
 Londoni Magyar Kereszténység
 Valutaváltó
 Linkek, Letöltések
 Linkek
 Magyarok a nagyvilágban
 Emigráció
 Repülőjegy
 Művelődés
 Társkereső
 Hírcsatornák
 Film, Zene
 Nyaralás
 Képeslapküldés
 Rádió
 Általános információk
 Linkgyűjtemények
 Kapcsolat
 Kapcsolat
 Ajánlj minket!
 Szórakozás
· Online rádióadók
 Munkalehetőségek
· Londoni munka
 Magyar Cégek
· Angliai Magyar Szaknévsor

  Friss híreink
· Pénz küldése a legolcsóbban Anglia és Magyarország között
· Magyar művész Londonban – avagy ki is Tubel Blanka?
· A Tóth lányok nagy sikert arattak
· Magyaroklondonban buli Tóth Verával és Gabival
· Nyelviskola Londonban
· Húsvéti Buli Londonban Pély Barnával
· Rómeó Vérzik Koncert
· Januárban ingyen lakom Londonban
· Fantasztikus nyeremény akció
· Canterbury

[ További cikkek ]

  Szótár





Keresett szó:



Kis-/nagybetu nem számít
Ékezet nem számít
Táblázat készítése


  Valutaváltó



=



  Régebbi hírek
2008-06-10
· Angol kertművészet
· Woburn Abbey
2008-06-08
· Croydon
2007-09-12
· Mit és mennyit Angliába?
· Újra emelkedik az Angol (Brit) minimálbér
2007-09-10
· Kirúgták a Magyarokat
2007-09-06
· Magyar munkaerőt keresnek!
2007-08-16
· Bulldog Bash 2007
2007-07-08
· A Londoni 7/7 második évfordulója
2007-07-02
· Lakat alatt a gyanúsítottak
2007-06-29
· Beázik a Buckingham Palota
2007-06-28
· Tony Blair megy - Gordon Brown jön
2007-06-26
· Iron Maiden - A sztori
2007-06-24
· Tour De London
· Dohányzási tilalom London munkahelyein
2007-06-16
· A Download fesztivál történe
2007-06-14
· Download fesztivál 2007
2007-02-21
· Angliai építőipari vállalkozók figyelem!
2007-01-05
· Kinevezték a Tower első női őrét
2007-01-04
· A világ legdrágább vasúti jegye
2006-12-05
· Pataky buli Londonban
2006-11-17
· London a Legnépszerűbb
2006-10-24
· Londoni buszos körutazás
2006-10-21
· Magyarok Londonban
2006-10-16
· British Council Hungary
2006-10-12
· Repülőgép csapódott egy New York-i épületbe
2006-10-11
· A Google 1.65 Billió Dollárt fizet a YouTube-ért
2006-10-02
· £5.35 az új Angol Minimálbér
2006-10-01
· Az Al-Quaeda új videója
2006-09-17
· Új kezelési módot fedeztek fel az AIDS-re

Korábbi cikkek



Olcsó Pénzküldés Magyarországra
Nagy-Britannia
Dátum: 2005. november 28. hétfő, 20:12 Szerző: fuligjimmy

Britt zászló Általános tudnivalók Nagy-Britanniáról:
Idõzóna: GMT
Fõváros: London
Terület: 244.820 km2
Népesség: 59.511.464 fõ
Népsűrűség: 242 fõ/km2
Népcsoportok: angol (81,5%), skót (9,6%), ír (2,4%), walesi (1,9%) >>>


Általános tudnivalók
Nagy-Britanniáról:


Idõzóna:
GMT

Fõváros: London

Terület: 244.820 km2

Népesség: 59.511.464 fõ

Népsûrûség: 242 fõ/km2

Népcsoportok: angol (81,5%), skót (9,6%), ír (2,4%), walesi (1,9%)

Közigazgatási beosztás: 47 megye, 7 városi megye, 26 körzet, 9 régió, 3 sziget

Államforma: alkotmányos monarchia (Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország)

Fekvés: Nyugat-Európa, szigetek (beleértve a sziget északi 1/6-od részét, Írországot is), az Északi-tenger és az Észak-Atlanti óceán között fekszik, Franciaországtól észak felé.

Országhívószám: 44

Autójelzés: GB

Elektromosság: 240 V, 50 Hz

Hivatalos nyelv: angol

Beszélt idegen nyelvek: skót, ír, walesi

Vallások: anglikán (57%), katolikus, presbiteriánus, muszlim

Hivatalos pénz: 1 font = 100 penny

Legfontosabb iparágak: gép- és közlekedésieszköz-gyártás, kõolaj-finomítás, vegyipar, vas-, acél-, és színesfémkohászat, atomipar, fémtömegcikk-gyártás, híradástechnika, hajógyártás, textíl- és ruházatiipar, papír- és nyomdaipar, élelmiszer-, bõr-, cipõipar, építõipar, üveg-, porcelán- és kerámiaipar, fa- és bútoripar.

Vasúthálózat hossza: 16.878 km

Úthálózat hossza: 372.000 km

Bevezetõ:

Fehéren csillogó sziklapartok, festõi halászfalvak és kikötõk, üde zöld rétek, rohanó folyók, napsütötte és köd borította szigetek, lágy domb- és völgyvidékek, tavak, vízesések, normann várak és kastélyok, kõcsipkés gótikus katedrálisok, patinás régi ivók és fogadók, õsi egyetemek és füstös iparvárosok országa.

Környezet, éghajlat:

Nagy-Britannia szigetének három politikai része van: Anglia, Skócia, Wales. De az Egyesült Királysághoz a három említett országrészen kívül még hozzátartozik Észak-Írország is. Nagy-Britanniát a magyarok általában Angliaként emlegetik, bár a skótok nagyon nem szeretik, ha azt mondják rájuk, hogy angolok.

Az ország nagy része sík, északon található egy hegylánc, amelyet mészkõ hegységek alkotnak, ez a Pennine-lánchegység. Nyugaton található a Cumbrian Mountains és a Tóvidék. A Pennine-tól délre található Közép-Anglia sûrûn lakott területe. A délnyugati félszigeten gránit kiemelkedésekkel tarkított fennsíkban gyönyörködhetünk, az angol mélyföldön pedig mezõgazdasági és ipari vidékek, alacsony hegyek, és London városa található. Egykor Anglia teljes területét erdõ borította, ma pedig Írország után Európában itt van a legkevesebb erdõ. A század elejétõl a kormány tûlevelüket ültettetett, de ezek savassá tették a földet és tönkretették a tõzegtalajt. A fenyõn kívül találhatunk itt tölgyet, bükköt, mogyorót, szilfát és kõrist.

Anglia legnagyobb emlõsállata a rõtvad, amelynek számos populációja él ezen a területen. A róka is igen elterjedt, és ha szerencsénk van, borzot, vagy sünt is láthatunk. Anglia egyetlen mérges kígyója az igen ritka és védett vipera. A madárfigyelés népszerû idõtöltés Angliában. Sajnos a partmenti madárfajokkal ellentétben az ország belsejében élõk közül számos fajt fenyeget a kihalás veszélye természetes élõhelyük pusztítása miatt. Anglia nemzeti parkjai a területnek mindössze 7%-át foglalják el. Ezek nem igazán vadonok és érintetlen területek, sõt egyre nagyobb részük magánkézben van, de csodás élõvilágot figyelhetünk meg bennük. Anglia éghajlata enyhe és nyirkos a viszonylag meleg, tenger felõl érkezõ, könnyû szélnek köszönhetõen. A szigeten a hõmérséklet télen is csak igen ritkán csökken fagypont alá. Mint ahogy nyáron ritkán emelkedik 30 °C fok fölé. A hegyvidékben és északnyugaton esik a legtöbb csapadék. Felhõs égre és szitáló esõre bármikor számíthatunk Anglia bármely területén.

Történelem:

Anglia elsõnek ismert õslakosai kis vadászcsoportok voltak, de a kõkor vándorai i.e. 4000 körül érkeztek ide és megmûvelték a Salisbury síkság mészkõ dombjait, létrehozva a híres sziklaköröket Stonehenge és Avebury környékén. Õket a bronzkori kelták követték Közép-Európából, akik idÕszámítás után 800-ban érkeztek ide, magukkal hozva a gall és a bizánci nyelveket is (ez elõbbit még beszélik Skóciában, az utóbbit Wales-ben). A rómaiak i.sz. 43-ban törtek be az országba és csak hét év múlva törték le a törzsek ellenállását és vették át az uralmat Anglia felett. A legnagyobb gondot a skót és wales-i törzsek okozták, amelynek következménye a Hadrian Fal felépítése volt Anglia északi részén a portyázó skótok távoltartására. A rómaiak stabilitást, szép és egyenes kikövezett utakat és a kereszténységet hozták magával; viszonzásul a britek csak fejfájást okoztak a császárság költségvetésének. A rómaiakat soha sem sikerült megverni, csak akkor vonultak ki 410 körül, amikor a császárság hanyatlásnak indult.

Pogány angol, jut és szász törzsek kezdtek bevonulni az így megüresedett területekre, magukba olvasztva a keltákat, és helyi hubérbirtokok kezdtek kialakulni. A 7. századra ezek a birtokok olyan angol-szász királyságokká fejlõdtek, amelyek magukat kollektívan angoloknak kezdték tartani. A 9. század közepére a vikingek behatoltak az északi Skóciába, Cumbriába és Lancashire-be, illetve a dánok betörtek Kelet-Angliába. 871-re csak Wessex, - Saxon kelta tartomány fele a Thames folyó déli részén - maradt angol uralom alatt. Ezen a történelmi mélyponton az angoloknak sikerült semlegesíteni a vikingek katonai fölényét és elkezdõdött az asszimiláció folyamata.

A következõ behatoló Normandiai Vilmos volt (hamarosan úgy vált ismertté, mint Hódító Vilmos), aki 12.000 fõs seregével érkezett meg Anglia déli részére 1066-ban. A Hastings-i csatában vívott gyõzelme után kicserélte az angol nemeseket franciául beszélõ normannokkal. A normannok erõs várakat építettek, lerakták a feudális rendszer alapját, népszámlálást végeztek, és elkezdõdött asszimilációjuk a szászokkal.

A következõ századot királyi összeesküvések, politikai intrikák, járványok, nyugtalanságok és felkelések jellemezték. A franciákkal vívott Százéves Háború a Rózsák belsõ harcához vezetett. A királypártiak közötti összecsapások a monarchia akkori gyengeségét jelezték. A 16. században VIII. Henrik házassági ügyei a katolicizmussal való szakításhoz vezettek. Henrik királyt kinevezte az Angol Parlament az angol egyház fejévé és a Bibliát lefordították angol nyelvre. 1536-ban Henrik feloszlatta a kisebb rendeket és elkobozta a földjeiket az egyház és az állam közötti rossz kapcsolat következményeként.

A monarchia és a parlament közötti hatalmi csatározások a 17. század közepén polgárháborúhoz vezettek, amely egymásnak ugrasztotta I. Károly híveit (katolikusokat, hagyományorzoket, az angol egyház nemeseit és tagjait) a Cromwell féle protestáns parlamenterekkel. Cromwell gyõzelme diktatúrát eredményezett, amely véres harcokat váltott ki egész Írországban, és 1660-ra a parlament annyira megelégelte a helyzetet, hogy visszaállította a királyságot.

Ezután következett a folyamatos területszerzés idõszaka, amikor Anglia gyarmatokat szerzett az amerikai tengerparton, engedélyezte a Kelet-Indiai Társaság számára, hogy Bombayból mûködhessen. Anglia egyre növekvõ hatalomra törekedett a Brit Szigeteken. A virágzó birodalom 1772-ben szenvedte el elsõ vereségét, amikor az amerikai telepesek kivívták a függetlenségüket.

Idõközben Nagy-Britannia az ipari forradalom olvasztó tengelyévé vált, ahogy a gõzgép, a gõzmozdony, a szén- és vízierõmûvek elkezdték átalakítani a szállítást és a gyártást. Az ország Midlands részén kialakultak a világ elsõ ipari nagyvárosai, a népesség jelentõs átáramlását elõidézve. Mikorra Viktória királynõ átvette a trónt 1837-ben, Anglia a világ legnagyobb hatalmává vált. Flottája uralta a tengereket, összekapcsolva a birodalmat, és a gyárai dominálták a világkereskedelmet. Gladstone és Disraeli miniszterelnökök alatt az ipari forradalom learatta a gyümölcseit; az oktatás általánossá vált, legalizálták a szakszervezeteket és a legtöbb férfi szavazójogot kapott a noknek az I. Világháború utánig kellett várniuk.

Anglia 1914-ben belépett az I. Világháborúba, amely egy millió angol értelmetlen lemészárlását, valamint az uralkodó és dolgozó osztályok közötti szakadék szélesedését eredményezte. A korábbi megteremtette az alapját egy 50 éven át tartó munkavállalói nyugtalanságnak, amely az 1926-os Nagy Sztrájkkal kezdõdött és az 1930-as nagy válsághoz vezetett. Anglia az 1920-as és 30-as években középszerû és vízió nélküli kormányzattal bírt, amelynek nem sikerült szembe néznie az ország problémáival beleértve a császári Németország és Hitler hatalomra jutását.

Anglia soha ne add fel filozófiáját a II. Világháborúban Winston Churchill alatt kovácsolták. Anglia visszavágott Dunkirkben, és a szakadatlan Luftwaffe bombázások, Singapore és Hong Kong eleste ellenére, lényeges szerepet játszott a Szövetségesek gyõzelmében. A gyõzelmi öröm ellenére Anglia erõforrásai és befolyása csökkentek, és másodlagos hatalmi szerepe akkor vált nyilvánvalóvá, amikor elõször India (1947), majd Malajzia (1957) és Kenya (1963) elnyerték függetlenségüket.

Az 1960-as évekig tartott, amíg az ország felépült a háborús károkból, mert addigra Harold Macmillan miniszterelnök szerint az angolok elérték a soha nem volt ilyen jó életszínvonalat. A hatvanas évek visszarepítették Londont a világ kulturális színpadára, amikor a Beatles, a Rolling Stones, Mary Quant, David Bailey, Twiggy, Jean Shrimpton and Co a színpadra léptek. De a hatvanas évek jellemzõi nem csak a miniszoknya és a Bors Ormester voltak: nyíltan erõszakossá vált az Észak-Írországi frakciózás, amely az angol csapatok 1969 évi állomásoztatásához vezetett. A bajok, ahogy azokat költõien nevezték, megviselték a brit és az ír kormányokat és azóta is jelen vannak Észak-Írországban. Az 1970-es olajválság, a jelentõs infláció, a háromnapos munkahét és a társadalom osztályai közötti különbségek is szakadást okoztak a pártokban, így 1979-ben a britek azért választották meg Margaret Thatcher miniszterelnökké, hogy jöjjön és szabadítsa meg õket a bajaiktól.

Thatcher szakított a szakszervezetekkel, privatizálta a nemzeti iparágakat, létrehozott egy érdem szerinti elismerést, elküldte a flottát a Falkland szigetekre és polarizálta a brit társadalmat. A leghosszabb ideig uralkodó miniszterelnök volt és mély nyomokat hagyott a britekben, azóta is, hogy egy évtizede kilépett politikai pártjából. A mindig kedves John Major miniszterelnöknek nem sikerült elfogadtatnia a társadalommal a konzervatív gondolkodást és az 1997-es választásokban eltávolították.

Anglia Tony Blair miniszterelnök alatt változó hellyé vált. Noha az új seprû jól seper, de a Tory párt két évtizedes gyõzelmét nehéz elhalványítani és a háború utáni 50 éves jubileum mérsékelt optimizmusra ad okot. A reményteli módszer igazoltnak látszik: az Észak-Írországi békefolyamat sínen van, a fiatal királyi hercegek az Spice Girl együttesért rajonganak és az Európai Unió ellenesség nem ívódott be olyan mélyen az ország vérkeringésébe.

Gasztronómia:

Anglia legkevésbé vonzó sajátossága az angol konyha. Ételeik nehezek és drágák. London ugyan reneszánszát éli mind minoségben, mind konyhájában, de a tartományokba utazóknak olyan ételekre kell felkészülniük, amelyek minõségükben némi kívánni valót hagynak maguk után.

Ünnepek, rendezvények:

A sportrendezvényeket kedvelõk örömére március végén tartják az Oxford/Cambridge Egyetemek evezõversenyét Londonban, a Temzén. A nemzeti akadálylovagló versenyt április elsõ szombatján rendezik meg Liverpoolban. Az FA focikupa döntõje májusban, a Wembley Stadionban zajlik, és tartja lázban a focirajongókat, a Wimbledoni Grand Slam tenisztorna pedig június végén pezsdíti fel a tenisz szerelmeseinek vérét. A sporteseményeken kívül részt vehetünk egyéb kulturális rendezvényeken is, mint például a májusban megrendezett Chelsea virágkarnevál Londonban, a királynõ születésnapján szervezett parádés zászlós-díszszemle június közepén, vagy a Karibi-karnevál Notting Hill-en augusztus végén.

Forras: Utazona.hu



 
  Belépés
Felhasználónév

Jelszó


Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

  Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Nagy-Britannia
· Publikálta: fuligjimmy


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Nagy-Britannia:
Angol kertművészet


  Cikk értékelése
Átlagolt érték: 3.92
Szavazat: 13


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!


Kapcsolódó rovatok

Nagy-Britannia

"Bejelentkezés" | Belépés/Regisztráció | 0 Megjegyzés
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!