Download fesztivál 2007 Az idei Download fesztivál Június 8-án kezdődött. Nagybritannia világhírű hardrock fesztiválján nem akármilyen volt a felhozatal. Sok ezer keményrock rajongó szedte a sátorfáját, hogy olyan zenekarokkal találkozhasson, mint a My Chemical Romance, Linkin Park és az Iron Maiden, >>>

Download fesztivál 2007

Az idei Download fesztivál Június 8-án kezdődött. Nagybritannia világhírű hardrock fesztiválján nem akármilyen volt a felhozatal. Sok ezer kemény rock rajongó szedte a sátorfáját, hogy olyan zenekarokkal találkozhasson, mint a My Chemical Romance, Linkin Park és az Iron Maiden, akik a háromnapos metálőrület fő attrakciói voltak.

A rendezvényt, mint már évek óta, Donington Park-ban rendezték az autóversenypálya területén. Hatalmas kemping várta a látogatókat, amit már szerdán délben megnyitottak, hogy megelőzzék a tömeg tumultust. Mi péntek reggel 9.30-kor érkeztünk, mondanom sem kell, hogy már csak az utolsó kemping szektorban volt hely, ami körülbelül 2.5km-re volt a szinpadoktól. Mint kiderült, ez nem is volt olyan rossz, mert azok, akik közelebb kaptak helyet és ráadásul a főbb útvonal mentén, hihetetlen mennyiségű port nyelhettek a hétvége folyamán, ugyanis a fű hamar kikopott a sok ezer láb alatt. Sátorverés után öt barátommal (Barney, Gabi "Kutya", Jani (Jazzbery), Laci és Jack) megpihentünk egy kicsit. Öten a fűben pihentünk le, hatodik társunk és mindannyiunk jó barátja Jack (becsületes nevén Jack Daniel's), egy üvegben, ahonnan viszonylag rövid idő leforgása alatt a gyomrunk mélyére vándorolt. Eme folyékony barátunk kimondottan jó hatással volt ránk, újult erővel és jókedvvel nekivágtunk az arénákhoz vezető útnak.

Három szinpadon szólt a rock, napi tizenkét órában. Illetve volt egy negyedik szinpad is a Nokia jóvoltából, itt amatőr zenekaroknak adtak lehetőséget a bemutatkozásra. Megjegyzem ez sem volt semmi, itt is láthattunk, hallhattunk kitűnő produkciókat. Visszatérve viszont a profikhoz, pénteken olyan zenekarok szórakoztatták a közönséget, mint például a Megadeath,

Wolfmother, Velvet Revolver (Slash fantasztikus volt, mint mindig), Enter Shikari és nemutolsó sorban a Korn, akik ugyan nem a főszinpadon léptek fel, pedig enyhén szólva is nagyon megérdemelték volna. Az est fénypontja a My Chemical Romance volt. Én nem ismertem annyira ezt a fiatal srácokból álló csapatot, de a buli, amit csináltak egyáltalán nem volt rossz. Mondjuk úgy, hogy péntek esti felvezetőnek kitűnő volt. A koncertek után beszereztünk még néhány flakon kólát, visszaballagtunk a kempingrészlegünkbe, és miután kb. 10 percnyi keresgélés után ráakadtunk sátrainkra újfent Jack barátunk társaságában cseverésztünk az elmúlt nap eseményeiről.

Íme a pénteki zenei felhozatal:

Tuborg szinpad	Dimebag Darrell szinpad	Főszinpad
DRIVE BY ARGUMENT FORTUNE DRIVE THIS ET AL THE SCARE I WAS A CUB SCOUT SANCTITY THE HEDRONS JOB FOR A COWBOY YOURCODENAMEIS:MILO HAYSEED DIXIE SUICIDAL TENDENCIES	ANJ ILL NINO TURBONEGRO FROM AUTUMN TO ASHES SAOSIN PORCUPINE TREE PARAMORE ENTER SHIKARI KORN	ZICO CHAIN BUCKCHERRY HINDER MEGADETH DRAGONFORCE WOLFMOTHER VELVET REVOLVER MY CHEMICAL ROMANCE

Szombaton viszonylag frissen ébredtünk, hisz tele voltunk kiváncsisággal és izgalommal. Megkávéztunk, egy-két kupica is lecsúszott, aztán hajrá a buliba. Ahogy sátrainktól ballagtunk a koncert arénák felé egyszercsak egy piros-fehér-zöld lobogót véltünk felfedezni az egyik sátor tetején. Nem is gondotuk, hogy lesznek még rajtunk kívül más magyarok is ezen a bulin. Tévedtünk, voltak. És nem is csak ebben a sátorban, hanem a hétvége folyamán még sok magyarral futottunk össze. Az élet a kemping és a koncert arénák közti területen is zajlott. Itt volt az úgynevezett "Falu", ahol ételbüfék, sörsátrak, ruhaárusok, fodrász, masszázs, és még sok egyéb ideiglenes létesítmény (beleértve egy egész jó kis vidámparkot is) helyezkedett el.

A sörsátrakból eleinte kevés volt, de ahogy telt a nap és az emberek egyre csak öntötték magukba a sört a fizika törvényei győzedelmeskedtek. Egyre több emberre volt érvényes a jó öreg anyaföld alkoholfogyasztás mennyiségének növelésével egyenes arányban erősödő vonzóerejének törvénye, így délutánra már nem voltak sorok a sörsátraknál.

A szervezők viszonylag sok színfolttal járultak hozzá a fesztiváli hangulathoz. Voltak itt óriás angyalok, szellem lovasok, halálfejes szörnyek, és még majd kétméteres hupikék törpikék is, akikkel bárki lefényképezkedhetett. Na de visszatérve a lényegre, a zene szombaton is kitűnő volt, hisz olyan zenekarok fűszerezték a napi menüt, mint például a Mötley Crüe, Machine Head, Slayer, Marilyn Manson, és az est fő attrakciója, a Linkin Park. Meg kell adni, Marilyn Manson komolyan ki tett magáért (mindig kitesz), de a többi zenekar is nagyon jó bulit csinált. Az est fénypontja a Linkin Park volt, amelynek nem akármilyen volt a felvezetése. Ez a felvezetés spontán alakult ki és a zenekarra váró tömeg és néhány ötletes kameraman közös, előre nem megbeszélt akciója volt. Szóval ez úgy működött, hogy amíg a Linkin Parkék a szinpad mögött izgultak, hogy jól sikerüljön a show, a szinpad előtt várakozó tömeg egyre türelmetlenebb hölgytagjai, gondolom buzdítani akarván a már késésben levő zenekart észrevették, hogy a kamerák néha rájuk fókuszálnak, amit persze a sok-ezres tömeg a hatalmas kivetítőkön jól látott. Tehát az egyik csaj úgy gondolta pólója felrántásával talán bátorságot statuál a zenekarnak. Mondanom sem kell, hogy ez egy lavinát indított el, és vagy húsz percen keresztül az volt a műsor, hogy kamera fókusz - mell megmutat. A közönség természetesen mindegyik feltárulkozást hatalmas ovációval honorálta és szerintem el is feledkezett arról, hogy itt ma este még más előadás is lesz. Aztán végül csak megjelentek a srácok, és el kell ismernem, hogy kitűnő koncertet adtak. Koncert végére úgy elkeveredtünk egymástól, hogy csak ketten maradtunk Barney barátommal, s útban sátraink felé összefutottunk még egy magyar sráccal, aki megismerkedésünk tiszteletére meghívott minket egy pohárka whiskey-re a sátrához (Drága haverom, ha esetleg olvasod ezt a cikket kérlek bocsásd meg nekem, hogy nem említem meg a neved, de sajnos érthető okokból az egész beszélgetésünkből csak a pohár whiskey-re emlékszem meg arra, hogy azt mondtad januárban jöttél ki. Ja, meg hogy Londonban, South Kensington-ban laksz.). Sátrainkhoz érve létszám ellenőrzést tartottunk, minek során kiderült, hogy Laci barátunk hiányzik. "Rossz pénz nem vész el" alapon nyugovóra tértünk. Hát ennyi volt a szombat.

Íme a Szombati felhozatal:

Tuborg szinpad	Dimebag Darrell szinpad	Főszinpad
HEAD AUTOMATICA NECRO THE ANSWER SILVERSTEIN LEZ ZEPPELIN ARCHITECTS PRIESTESS PANIC CELL BEYOND ALL REASON MY ALAMO DAMONE ARMY OF FRESHMEN MALPRACTICE	SATELLITE PARTY BIFFY CLYRO MY VITRIOL MY DYING BRIDE GALLOWS ANATHEMA AS I LAY DYING BRING ME THE HORIZON BLOODSIMPLE ELLIOT MINOR CAT THE DOG MÖTLEY CRÜE	TURISAS HELLYEAH SHADOWS FALL AIDEN 30 SECONDS TO MARS BOWLING FOR SOUP MACHINE HEAD SLAYER MARILYN MANSON LINKIN PARK

A vasárnap reggel Laci barátunktól megtudtuk, hogy ittas állapotából kifolyólag az este úgy eltévedt, hogy az egyébként 20 perces út neki körülbelül két órát vett igénybe. A reggeli kávé után harmadszor is nekiruccantunk az útnak. Nagy nap várt ránk, hisz nem akármilyen zenekarok voltak az aznapi menü fogásai.

Útközben még megálltunk a "falu"-ban elintézni a bevásárlást (ahol Laci barátunk már az első öt percben újfent elveszett), és ezután megkezdődött a "Nagy Nap". Számomra a Paradise Lost-tal kezdődött, és a Dream Theater virtuóz előadásán át az Evanescence által felvezetett Iron Maiden-nel teljesedett be. Bevallom, nagy Iron Maiden rajongó vagyok, de azt hiszem mindenféle elfogultságtól mentesen

állíthatom, hogy ez egyike volt a legjobb koncerteknek amit valaha is adtak.

Olyan számokkal hozták totális lázba a közönséget, mint a 'Different World', 'These Colours Don't Run', 'Brighter Than A Thousand Suns', 'Wrathchild', 'The Trooper', 'Children Of The Damned', 'The Reincarnation Of Benjamin Breeg', 'For The Greater Good Of God', továbbá olyan klasszikus Iron Maiden nóták, mint a 'Number Of The Beast', 'Fear Of The Dark', 'Run To The Hills' (amit még a leghátsó sorokban állók is végig énekeltek).

Elhangzott még az 'Iron Maiden', 'Two Minutes To Midnight', 'The Evil That Men Do' és a 'Hallowed Be Thy Name'. Bruce Dickinson szokás szerint nagy odaadással őrjítette a nemzetet, de a zenekar többi tagja is tökéletesen megfelelt az elvárásoknak. A tavalyi "A Matter of Life and Death" turnéjukról már ismert gigantikus méretű harckocsi is megjelent a szinpadon, nembeszélve Eddy-ről, aki ezúttal második világháborús egyenruhában gépfegyverrel a kezében próbálta akadályozni a zenekar gitárosainak bravúros játékát. Szerintem a sok ezer ember (a BBC szerint mitegy 180000) teljes megelégedéssel hagyta el a közönségteret a párját ritkító koncert-maraton után. Mi legalábbis teljes egyetértéssel így éreztünk és ha akad olyan aki nem, az inkább menjen diszkóba (vagy mi).

A vasárnapi menü:

Tuborg szinpad	Dimebag Darrell szinpad	Főszinpad
REEL BIG FISH FASTWAY CULT OF LUNA LAUREN HARRIS FAIR TO MIDLAND KIDS IN GLASS HOUSES BETWEEN THE TREES FLOOD OF RED LIGHTS.ACTION! IN THIS MOMENT THE GHOST OF A THOUSAND LOSTALONE	DIMMU BORGIR WITHIN TEMPTATION NAPALM DEATH PARADISE LOST ORANGE GOBLIN DEVIL DRIVER UNEARTH CANCER BATS AFTER FOREVER EYELASH DREAM THEATER BILLY TALENT	PARIKRAMA REUBEN CHIMAIRA PAPA ROACH MASTODON LAMB OF GOD STONE SOUR KILLSWITCH ENGAGE EVANESCENCE IRON MAIDEN

További képek a 2007-es Download fesztiválról:

Én jövőre is ott leszek ...és te?

Írta: Fülig Jimmy